Irodai világítás

A fény fontos az emberi egészség és jólét szempontjából. Hatással van az emberek hangulatára, érzelmeire és mentális éberségére. Hozzájárul a napi ritmus beállításához, befolyásolja az élettani és pszichológiai állapotot. Az irodában az ember 8-10 órát is eltölt naponta, ezért érdemes úgy megtervezni az irodai világítást, hogy az (1) elégítse ki a vonatkozó szabvány követelményeit (MSZ EN 12464-1), minél (2) gazdaságosabb és (3) ember központú legyen. (Ha nincs ideje vagy nem kívánja elolvasni az (1)-(3) részletezését, akkor vegye fel világítástechnikai szakembereinkkel a kapcsolatot.)

Nagy ablakfelületekkel rendelkező iroda homogén megvilágítása

Minél több a rejtett és kiemelő világítás, annál exkluzívabb hatása lesz az irodáknak

Szabványi megfelelősség

A munkahelyi világításról a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0200003.scm ) írja elő a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjeit. A rendeleten belül csak egy néhány sorból álló rész foglalkozik a helyiségek természetes és mesterséges megvilágításával, azonban a következő mondat is megtalálható ebben a részben: „A világítás mennyiségi, minőségi jellemzőit nemzeti szabvány határozza meg.” Ez a bizonyos nemzeti szabvány az MSZ EN 12464, melynek első része (12464-1) a belső terek, a második része (12464-2) pedig a kültéri munkahelyek követelményeit taglalja. A továbbiakban csak az első résszel foglalkozunk az irodai világítással összefüggésben.

Általánosságban kijelenthető, hogy valamely látási feladat hatékony és pontos elvégzéséhez megfelelő világítást kell biztosítani. A megkívánt láthatósági és komfortfokozat a legtöbb munkahelyen a tevékenység fajtájától és időtartamától függ, ezért a szabványban iparáganként/tevékenységi körönként külön táblázatok találhatók, melyek előírják a fény minőségi és mennyiségi követelményei szintjeit. Mielőtt az irodai munkavégzésre vonatkozó táblázat részleteibe elmélyednénk, néhány alapvetést ismertetünk. Érdemes megjegyezni, hogy az emberi szem a fénysűrűségre és annak változásaira érzékeny. Célszerű elkerülni a szem állandó adaptációs kényszerét (sötétből világosba, vagy világosból sötétbe történő adaptálást), mert az kifáradáshoz, pontatlanságokhoz, extrém esetekben pedig balesetekhez is vezethet:

„A szem adaptációs állapotát a látómezőben lévő fényűrűség eloszlás szabja meg, ez befolyásolja a feladat láthatóságát. Megfelelően kiegyenlített adaptációs fényűrűség szükséges ahhoz, hogy javuljanak a következő jellemzők:

• látásélesség;
• kontrasztérzékenység (a kis relatív fénysűrűség-különbségek megkülönböztetésének képessége);
• a szem funkcióinak hatékonysága (pl. akkomodáció, konvergencia, a pupilla összehúzódása, szemmozgások stb.).

A látómező fénysűrűség eloszlása a vizuális komfortra is hat. Az adott okokból kifolyólag kerülni kell:

• a túlzottan nagy fénysűrűségeket, amelyek káprázást okozhatnak;
• a túlzottan nagy fénysűrűség-kontrasztokat, amelyek a szem állandó adaptációváltozása miatt kifáradást okozhatnak;
• a túlzottan kis fénysűrűségeket és a túl kis fénysűrűség kontrasztokat, amelyek álmosító, nem stimuláló munkakörnyezetet hozhatnak létre.

Kínálatunkban megtalálható kifejezetten a komfortos megvilágítás érdekében kifejlesztett úgynevezett alacsony káprázási tényezővel (low UGR) rendelkező LED panel, amely kiválóan alkalmas képernyős munkaállomások megvilágításához anélkül, hogy káprázó fénypontok jelennének meg a monitoron.   

A kiegyensúlyozott fénysűrűség-eloszláshoz minden felület fénysűrűségét figyelembe kell venni, amit a felületek fényvisszaverő képessége és megvilágítása alapján kell meghatározni. A félhomály elkerülése és az adaptációs szint megemelése, és az épületekben az emberek kényelemérzete érdekében nagyon kívánatos, hogy a belső felületek világosak legyenek, különösen a falak és a mennyezet esetében.”¹

Az egyes feladatokhoz tartozó átlagos megvilágítás ne csökkenjen az alábbi táblázatban megadott érték alá, tekintet nélkül a berendezés korára és állapotára. Az értékek szokásos vizuális feltételek mellett érvényesek, és a következő tényezőket veszik figyelembe:

• pszicho-fiziológiai szempontokat, mint a vizuális komfort és a jó közérzet;
• a látási feladatok követelményeit;
• a vizuális ergonómiát;
• a gyakorlati tapasztalatokat;
• a funkcionális biztonsághoz való hozzájárulást;
• a gazdaságosságot.

Különleges esetekben „felfelé” kell eltérni a szabványban foglalt értékektől (pl., ha a látási feladat kritikus; ha a hibák javítása költséges; a pontosság, a nagyobb hatékonyság vagy a fokozott összpontosítás nagyon fontos; a feladat részleteinek mérete vagy kontrasztja kicsi; a feladatvégzés időtartama szokatlanul hosszú; vagy ha a dolgozó vizuális képességei gyengébbek a szokásosnál). Bizonyos feltételek mellett a szabványban meghatározott értékektől el lehet térni „lefelé” is! Ilyen például, ha a feladat részleteinek mérete vagy kontrasztja a szokásosnál nagyobb, vagy ha a feladatvégzés időtartama a szokásosnál rövidebb.

„Munkaterület”, „közvetlen környezet” és „háttérterület”

Megvilágítás a közvetlen környezet és háttérterületen:

A munkaterület körül létrejövő nagy megvilágítás-eltérések vizuális stresszt és kényelmetlenséget okozhatnak. A közvetlen környezet megvilágítását a munkaterület megvilágításához kell illeszteni úgy, hogy a látótérben kiegyensúlyozott fénysűrűség eloszlás jöjjön létre. A közvetlen környezet egy legalább 0,5 m széles sáv legyen a látótérben a munkaterület körül.

A közvetlen környezet megvilágítása kisebb lehet a feladat megvilágításánál, de ne legyen kisebb az lenti táblázatban megadott értékeknél. A feladat megvilágításán felül a világítás hozzon létre megfelelő adaptációs fénysűrűséget. A közvetlen környezet méretét és elhelyezkedését meg kell állapítani, és ezt dokumentálni kell.

A munkaterület megvilágítása történhet akár LED-es irodai mennyezeti lámpával (LED panel, LED mélysugárzó) vagy LED-es íróasztal lámpával (LED desk lamp).

Táblázat: Munkaterület és közvetlen környezet megvilágítása

Beltéri munkahelyeken, különösen a természetes fénytől mentes helyeken, az elfoglalt és aktív munkaterületet körülvevő területek nagy részét is meg kell világítani. Ez a terület az úgynevezett "háttérterület", amely legalább 3 m széles sáv legyen a közvetlenkörnyezet mellett, a tér határain belül, és e terület megvilágításának karbantartási értéke a közvetlen környezet megvilágításának 1/3-a legyen.

Mindezek figyelembe vételével kell az irodavilágításra vonatkozó, de tevékenységtől függő (Em) átlagos megvilágítás karbantartási értékét, (UGR) káprázási tényező maximális szintjét, (U0) megvilágítás egyenletességét és (Ra) színvisszaadás minimális szintjét megvalósítani:

A fenti táblázatban a munkaterület megvilágítási egyenletessége van megjelölve. A „közvetlen környezet” és „háttérterület” megvilágítási egyenletességre vonatkozó értékei:

• közvetlen területen: U₀ ≥ 0,40;
• a háttérterületen: U₀ ≥ 0,10.

Egyéb megfontolások:

A megvilágítási szintek szabványossági felülvizsgálatát érdemes néhány évente elvégeztetni. Új beruházás vagy korszerűsítés esetén, megpróbálhatja a szerződő céget rábírni, hogy szerződésben garantálják az új rendszer megvilágítási értékeit évek múltén is (pl. közösen elvégzett éves megvilágítás méréssel, jegyzőkönyvvel). Ha LED-es irodai világítást választ, akkor követeljen meg 3-5 év közötti jótállási időt partnerétől. Ez egyszerű LED-es fényforrásokra is elvárható, de különös képen az „integrált világítótestek²” esetében feltéve, hogy azokat normál környezeti hőmérsékletben (20-25°C között működtetik. Hétfőtől vasárnapig tartó, 0-24 órás működtetés estében is elvárható az 5 év jótállási idő integrált világítótestek esetében.

Gazdaságosság

A gazdaságos kialakítás nem szabad, hogy a szabványi követelmények rovására menjen! Inkább azt jelenti, hogy az ember racionálisan választja meg a világítóberendezések technológiáját (LED, fénycső, kompakt fénycső, higanyláma, halogén, fémhalogén, nátrium) és a világítási rendszer kiegészítő elemeit (a rendszer „felokosítása”), az alábbi tényezőket figyelembe véve:

• világítási üzemidő
• fényerőszabályzók
• mozgásérzékelők
• nappali fényérzékelők (ahol számottevő ablak- vagy bevilágító felületek találhatók)
• jelenlét érzékelők
• szakaszolt kapcsolási körök

A számításoknál a rendszer bekerülési költségeit, az éves várható villamos áramfogyasztás és karbantartási költségeket kell feltérképezni. Természetesen a kép bonyolódik, ha nem vagyunk biztosak, hogy egy adott terület világítási üzemideje számottevően meg fog-e változni, vagy sem. Az egyszerűség kedvéért, tételezzük fel, hogy nagy biztonsággal előre tudjuk vetíteni a várható üzemidőt. Minden esetben érdemes különböző (akár jelenleg üzemelő rendszerek összehasonlításánál is) több világítási technológia 5 éves teljes költségeit kiszámolni (bekerülési-, üzemeltetési-, karbantartási költségek).

Az alacsony üzemidejű területekre célszerű alacsonyabb beruházási igényű technológiát választani (pl. halogén izzók, fénycsövek, kompakt fénycsövek). Azonban ha olyan területről van szó, ahol a nap folyamán rövid időre ugyan, de viszonylag gyakran kell működtetni a világítást (pl. mélygarázsok, folyosók, mosdók), már figyelembe kell venni a mozgásérzékelők (ki/bekapcsolás gyakorisága) által okozott gyakori tönkremenetel költségvonzatait (pl. a fénycsövek és kompakt fénycsövek az ilyen területekre kevésbé alkalmasak a gyakori tönkremenetelük miatt).

A karbantartás illetve a világítóberendezésekhez történő hozzáférés nehézsége, vagy a karbantartás által okozott leállás költségei is befolyásolhatja a világító berendezés / technológia megválasztását: a nehezen hozzáférhető helyekre célszerű megbízhatóbb, hosszabb élettartamú berendezést és technológiát választani.

A fényerő szabályozhatóság is lehet egy követelmény: ilyenkor érdemes a fényerőszabályzás fogyasztásra és a fényforrás élettartamra gyakorolt hatását is belevenni a számításokba.

Az irodák 99%-ban ablakfelületek vagy bevilágítók találhatók. Ráadásul irodákban jellemzően nap közben tartózkodnak, amikor jelen van valamennyi nappali fény, melyet érdemes „hasznosítanunk”. Ezt nappali fényérzékelők alkalmazásával tehetjük: az ilyen berendezések leszabályozzák a világítóberendezések teljesítményét (és fényáramát), amikor felesleges 100%-os teljesítménnyel / fényárrammal világítani. Egyszeri (és minimális) többlet beruházási költségekkel évek során rengeteg villamos áramdíjat megtakaríthatunk ilyen módon.

(Térítésmentes szolgáltatásként, elvégzünk akár komplexebb, több technológiát összehasonlító megtérülési kalkulációkat, hogy Ön racionálisan dönthessen a világítóberendezésekről, akár meglévő rendszer korszerűsítéséről akár zöldmezős beruházásról van szó.)

Ember központú világítás

Egy teljesen különálló leírást megérdemel ez a téma, ezért az alábbiakban csak a főbb pontokat ismertetjük.

Az ember központú világítás (Human Centric Lighting) az ember cirkadián ritmusát (~bioritmusát) támogatja úgy, hogy a napszaknak és látási feladatnak megfelelő színhőmérsékletet és megvilágítást biztosítja. Számos tudományos felmérés és tanulmány igazolja, hogy a dolgozói (iskolákban pedig a tanulói) hatékonyságot jelentősen elősegíti az ilyen világítási rendszer.

A nap során a Napból származó fény színhőmérséklete folyamatosan változik ~1.800 és ~10.000 Kelvin között. Az emberi szemben található, mintegy egymillió „retinális ganglion sejt” a kék fény tartományba eső elektromágneses (400-480 nm) hullámhosszakat érzékelik.

A szem felépítése, ganglion sejtek elhelyezkedése

Elektromágneses spektrum

Ha kellő intenzitású (mennyiségű) a kék hullámhossz a fényben, akkor ezt az információt ganglion sejtjeink továbbítják agyalapi mirigyünknek, mely csökkenti majd leállítja a melatonin hormon termelését, melynek következtében éberek leszünk. A melatonin hatására elálmosodunk. A hormont agyalapi mirigyünk akkor kezdi el termelni normál esetben, amikor a Nap színhőmérséklete már a melegfehér tartományban van, azaz 3300K alatti színhőmérséklet esetén. Minél melegebb a fény színhőmérséklete, annál kevesebb benne a kék hullámhossz és annál „andalítóbban” hat ránk.

Ez természetesen negatív irányban is igaz lehet: ha az irodai (vagy bármilyen munkahelyi) világításban túlságosan sok a kék hullámhossz (hidegebb színhőmérsékletű fény) és véletlenül bent ragadunk az irodában késő estig, akkor nem fog időben elindulni a melatonin termelésünk és sokkal nehezebben fogunk elaludni miután hazaérünk. 

Az ember központú világítási rendszereknek fényerő-szabályozhatónak és ~2700 - 6500 Kelvin közötti színhőmérsékleti tartományban változtathatónak kell lenniük.  Így képesek arra, hogy a napszakhoz legjobban illő színhőmérsékletet és megvilágítási értéket állítsák elő. Éppen ezért ezek a rendszerek némileg magasabb beruházási költséggel járnak, mint a szimpla színhőmérsékletű rendszerek, de megéri a befektetés, ha kollégáink egészsége, közérzete és hatékonyságának növelése a cél.

¹MSZ EN 12464-1, 13-14. oldal. 4.2 Fénysűrűség-eloszlás
²Integrált világítótest, vagy integrált lámpatest: olyan világítóberendezés, melyben a fényforrás és a lámpatest egybe van építve. Ezekben a termékekben a fényforrásokat jellemzően csak szakcég tudja kicserélni. Az ilyen LED-es fényforrású termékek előnye, hogy a lámpatest szolgál hűtőbordaként/hűtőfelületként, ezért ezeknek a termékeknek hosszabb az élettartama.