Lámpatestek típusai

A fényforrásokhoz hasonlóan, számtalan jellemző alapján kategorizálhatjuk a lámpatesteket. A 2.1-es szekcióban láthattuk, hogy a lámpák csoportosításánál a működési elv szerint alkottunk fő kategóriákat. Ezen logika mentén a lámpatesteket is lehet a bennük lévő fényforrás fajtája szerint csoportosítani: 

• „hálózati feszültségű izzólámpás
• törpefeszültségű izzólámpás (jellemzően halogénlámpás)
• kisnyomású kisülőlámpás (fénycsöves, kompakt fénycsöves, kisnyomású nátriumlámpás)
• nagynyomású kisülőlámpás (pl.      nagynyomású nátriumlámpás, fémhalogénlámpás)” [10, 7. oldal] 
• LED-es

A lámpatestben működtetett fényforrás szerinti csoportosításon kívül, célszerű a felhasználási terület alapján kategorizálni a termékeket.

Tipp - Jooble, villanyszerelő állás

A lámpatesteket felhasználásuk területe szerint az alábbi kategóriákba lehet sorolni: 

• Lakossági
• Irodai
  
• Kiskereskedelmi
• Szálloda- és vendéglátóipari
• Ipari
  
• Kültéri
• Építészeti 
• Különleges célú (speciális alkalmazású, pl.: kórházi, stúdió- és színházvilágítási, víz alatti) [12]

Áramütés elleni védelem alapján az alábbi osztályokat különböztetjük meg:

• I. érintésvédelmi osztály
• II. érintésvédelmi osztály
• III. érintésvédelmi osztály

Az érintésvédelem célja az, hogy a lámpatest aktív (feszültség alatt álló) részének megérintése esetén se történjen áramütés. Az I. érintésvédelmi osztályba tartozó lámpatestekben csak alapszigetelés van, azonban a megérinthető fém részek össze vannak kötve a hálózat védővezetőjével annak érdekében, hogy az áramütés esélye csökkenjen. A II. érintésvédelmi osztályba sorolható lámpatestekben kettős szigetelés található.  Az ilyen típusú lámpatesteket nem kell a hálózati védővezetőhöz csatlakoztatni, mert érintésvédelmi szempontból a biztonságuk független a hálózati csatlakozástól. A III. érintésvédelmi osztályba sorolt lámpatesteket maximum 50V-os, úgynevezett érintésvédelmi törpefeszültséggel (jele: SELV, amely a safety extra low voltage rövidítése) táplálják. Fontos szabály, a III. érintésvédelmi osztályú lámpatesteken belül lévő áramkörökben sem haladhatja meg a feszültség értéke az 50V-ot. A törpefeszültséget biztonsági szigetelő transzformátorral állítják elő. A transzformátor érintésvédelméről külön kell gondoskodni. [10]

Az érintésvédelmi osztályok jelölése az alábbi ábrán látható. Fontos megjegyezni, hogy a termékek adattábláján csak akkor tűntetik fel az jelölést, ha a termék a II. vagy III. osztályba tartozik. Ha az adattáblán nincs feltűntetve az érintésvédelmi osztály, akkor a lámpatest az I. osztályba tartozik. Az I. érintésvédelmi osztály jelét a védőcsatlakozó kapocs mellett kell megjeleníteni. [10]

10. Ábra: Érintésvédelmi osztályok jelei, balról jobbra: I., II., III.[1]

[1] Forrás: http://mek.oszk.hu/00500/00572/html/viltech4.htm  

Elhelyezés alapján két lámpatest kategóriát különböztetünk meg: (1) hordozható és (2) helyhez kötött. Felszerelés módja szerint szintén két kategóriát lehetséges megkülönböztetni: (1) süllyesztett, (2) felületre szerelt. [10]

Szilárd testek (por) és nedvesség (víz) behatolása elleni védelem szerint is el lehet különíteni a lámpatesteket. Kétjegyű, ún. IP (Ingress Protection) számokkal jelölik a védelem szintjét. Az első szám a szilárd testek elleni, a második szám a nedvesség elleni védelem szintjét jelöli. Az első szám 1-6, míg a második szám 0-9-ig terjedhet. 2015 október 1-én publikálták a „Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok (IP-kód) szabványát (MSZ EN 60529:2015), melyben az „IP 69K” védelmi szint újdonságként jelent meg. Az IP számok jelentését az alábbi táblázat foglalja össze.

Szilárd tárgyak szerkezetbe jutása elleni mechanikai védettség:

0: Nincs védelem
1: Nagyméretű szilárd tárgyak ellen védett (>50 mm)
2: Közepes méretű szilárd tárgyak ellen védett (>12 mm)
3: Kisméretű szilárd tárgyak ellen védett (>2,5 mm)
4: Apró méretű szilárd tárgyak ellen védett (>1 mm)
5: Por ellen védett (nem károsító mértékű behatolás megengedett)
6: Teljes mértékben védett por ellen
 

Víz elleni védelem:

0: Nincs védelem
1: Függőlegesen cseppenő víz ellen védett (pl. kicsapódó víz)
2: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől maximum 15 fokban)
3: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől maximum 60 fokban)
4: Fröccsenő víz ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
5: Kisnyomású vízsugár ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
6: Erős vízsugár és vízbe merítés ellen védett (rövid ideig tartó merülés, nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
7: Vízbe merülés ellen védett korlátozott ideig (0,15–1 m mélységben, 30 percig)
8: Víz alatt folyamatosan használható (a gyártó által meghatározott, 1 és 3 méter közötti mélységben)
9K: Magasnyomású víztömeg ellen védett (14-16 liter/perc 10-15 cm-ről magas nyomáson)

11. ábra: IP számok jelentése3

Végezetül, a világítás módja alapján is kategorizálhatjuk a lámpatesteket. Attól függően, hogy a lámpatestből kisugárzott fényáram milyen arányban oszlik meg az alsó és a felső térfél között, a Nemzetközi Világítástechnikai Társaság (CIE) az alábbi kategóriákat különbözteti meg. 

12. ábra: Világítási módok[1]

3  Forrás: MSZ EN 60529:2015